Bor, muzsika, tánc, mulatság!

A legtöbb gyerek alig várja a farsangot, azt hogy végre beöltözzön kedvenc mesehősének vagy éppen ellenkezőleg, mikor nyüstölve kérik anyukát, hogy találjon ki valami jó jelmezt nekik a sulis farsangra. A legtöbb lurkónak egy jelmezes buliról szól ez az ünnep és mit sem sejtenek arról, hogy ennek komoly hagyománya van.

„A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat.”

A farsangot Magyarországon már a középkor óta ünnepelik. Míg a királyi udvarokban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban a farsang volt. A mulatság vízkereszttől, azaz január 6-tól kezdődik és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. Ezt az időszakot a vidám lakomák, bálok, mulatságok és az oly népszerű karneválok jellemeznek. Az esemény csúcspontja a február végi időszak, azaz a ’farsang farka’, ami farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ekkor búcsúztatják igazán a telet és várják a tavasz eljövetelét. A farsangolásnak itthon a téltemetés, télűzés volt a célja, ilyenkor az emberek ijesztő ruhákba bújnak, és azt várják, hogy a tél megijedjen tőlük és így elszaladjon. Magyarországon a legnagyobb ilyen esemény a messzeföldön híres mohácsi busójárás, amelyre tízezrek látogatnak el a világ minden tájáról és 2009 óta az UNESCO a szellemi örökség részeként nyilvánította. Ilyenkor egy kifordított bundájú sajátos faálarcot viselő busók, kolompokkal és kürtszóval búcsúztatják a telet, és az utcán lévő nőknek pedig meghúzzák a hajukat, hogy minél nagyobbra nőjön. Később az udvarok és héz körül hamut szórnak szét, azt remélvén, hogy a szellemek távol maradnak a portáktól. Az ünneplés végén pedig a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik.

De számos más területen is élnek mai napig a hagyományok. Az előkészületek a farsangvasárnapot megelőző kövércsütörtökön kezdődtek. Szegeden úgy tartották, ha zsíros ételeket főznek, és ebből sokat esznek, akkor bő termésük lesz az elkövetkező időszakban. A Mura-vidéki falvakban disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk, bor és pálinka bőséges fogyasztásával ünnepelték a farsangot. Később az ételek maradékát megszárították, porrá törték, és ezzel gyógyították a beteg jószágokat. A Szerémségben az első napon fánkot sütöttek, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt.

Tudta?

A farsang a párválasztás és az esküvő időszaka volt, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.